Kissomlyó község Vas megyében, a Kis-Somlyó hegy déli lábánál fekszik, a 8-as és a 84. számú főközlekedési út kereszteződése (3,5 km) közelében.
A honfoglalás előtti időkben avar és szláv népek éltek a területen. Az államalapítás után a karakói várispánsághoz tartozott.
Kissomlyó községet a történelem először 1319-ben említi, mint Sumulo. A mai Kissomlyó név a 15. századtól rögzült.
Az Árpád-kor végén a Héder nemzetség, a későbbiekben a Somogyi és az Erdődy családok lettek itt jelentősebb birtokosok, de középnemesek is éltek a faluban. Templomáról 1348-ból, plébánosáról 1549-ből való a legkorábbi adat.1588-ban fizettek a helyiek adót a törököknek, s erre a későbbiekben többször is sor került. A település eredeti helyén egy állítólagos tűzvészben teljesen elpusztult, később mostani helyén építették újjá, itt nyugodtam, kevésbé szeles volt a falu fekvése. A lutheri reformáció feltehetően már a 16. században elérte a települést. Erről ugyan írásos forrás nincs, de Kemenesalja környező településein mindenhol evangélikus lakosságról számolnak be a dokumentumok, illetve az is erre enged következtetni, hogy a 16. század közepe óta nem tudunk Kissomlyón élő plébánosról. Az első, evangélikusságra utaló írott forrás szerint 1612-ben Jaurinus Győri János a gyülekezet lelkésze.
Kissomlyó község az országos kéktúra útvonalába eső település, kiemelve a hegytetőn található Királykő emlékhelyet.
A monda szerint, a tatárok elől menekülő IV. Béla király és kísérete itt vett rövid pihenőt.
Bár Kissomlyó az Evangélikus és Katolikus templom kivételével,nem rendelkezik kiemelt műemlékkel, környezetében számos érdeklődésre méltán számot tartó emlékhely és múzeum található, így Dukai Takách Judit és Berzsenyi Dániel szülőháza, mely utóbbi múzeum is. Mind emellett a faluban található még két emlékmű és egy könyvtár. A Kissomlyó-hegy tetején több ma már nem működő kőfejtő található. Az egyik ilyen, a „kráter” mely méretével lehengerlő látványt nyújt.
forrás:
Erdélyi Károly
További tudnivalók Kissomlyóról: