Kissomlyó község Vas megyében, a Kis-Somlyó hegy déli lábánál fekszik, a 8-as és a 84. számú főközlekedési út kereszteződése (3,5 km) közelében.
A település környékén a honfoglalás előtti időkben avar és szláv népek éltek. A terület az államalapítás után a karakói várispánsághoz tartozott.
Nevét 1309-ben említette először oklevél Hegyesomlo, Hethysomlia és Hegesumlia alakban.[3] A mai Kissomlyó névalak a 15. századtól használt.
Kissomlyó az Árpád-kor végén a Héder nemzetség birtoka volt, később pedig a Somogyi és az Erdődy családok lettek itt jelentősebb birtokosok, ugyanakkor középnemesek is éltek a faluban. Templomáról 1309-ből, plébánosáról 1549-ből ismert a legkorábbi adat. A templom a reformáció idején evangélikus lett.
A falu lakosai a törököknek 1588-ban adóztak először, melyre később, a hadiszerencsétől függően többször is sor került. A viszontagságok közben a falu teljesen elpusztult, később az eredeti helyétől kicsit távolabb építették újjá.
A 17. században a falu lakóinak többsége áttért az evangélikus hitre, majd az 1731. augusztus 6-án elvett és újra katolikussá lett régi templom helyett 1783-ban templomot és árvaházat is létesítettek.
A monda szerint, a tatárok elől menekülő IV. Béla király és kísérete itt vett rövid pihenőt.
Bár Kissomlyó az Evangélikus és Katolikus templom kivételével,nem rendelkezik kiemelt műemlékkel, környezetében számos érdeklődésre méltán számot tartó emlékhely és múzeum található, így Dukai Takách Judit és Berzsenyi Dániel szülőháza, mely utóbbi múzeum is. Mind emellett a faluban található még két emlékmű és egy könyvtár. A Kissomlyó-hegy tetején több ma már nem működő kőfejtő található. Az egyik ilyen, a „kráter” mely méretével lehengerlő látványt nyújt.
forrás:
Erdélyi Károly
További tudnivalók Kissomlyóról: