MEGHÍVÓ

Kissomlyó község képviselő testülete közmeghallgatást tart

2025. November 7.-én 17 órától

Helyszín:kultúrház

Napirend:

-Településrendezési tervvel kapcsolatos lakossági tájékoztatás

-Beszámoló a 2025 év munkájáról

A közemeghallgatás során lehetősége van minden megjelentnek kérdéseket feltenni, észrevételeket megosztani, amelyre a testület tagjai helyben, amennyiben ott nem lehetséges 8 napon belül írásban fog válaszolni

                                                                                                   Kissomlyó Község képviselőtestülete

issomlyó Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/…. (…) önkormányzati rendelete
Kissomlyó község helyi építési szabályzatáról
[1] Kissomlyó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a település további fejlődésének
előmozdítása és az épített környezet fejlesztésének a településfejlesztés céljaival összhangban történő
elősegítése érdekében rendeletet alkot.
[2] A település jellegzetes karakterének megóvása érdekében fontos a településkép szempontjából
meghatározó építészeti örökség elemeinek helyi védelem alá helyezése.
[3] A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzet közös kulturális kincsének része, ezért
fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
[4] Kissomlyó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi
C. törvény 225. § (8) bekezdésének 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.
cikk (1) bekezdésének a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi
CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában, a magyar építészetről szóló 2023. évi C.
törvény 22. § (2) bekezdésének a) pontjában és 94. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében
eljárva, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 75. § (2) bekezdésében meghatározott
feladatkörében eljáró helyi önkormányzatok, államigazgatási szervek és civil szervezetek
véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. Fejezet
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
§
(1) Telekalakítás során új nyúlványos telek nem alakítható ki.
(2) A szabályozási vonallal és építési övezet vagy övezet határával érintett telek esetében a
szabályozási terv szerinti telekalakítás abban az esetben is végrehajtható, ha a kialakuló telek mérete,
továbbá a kialakuló elő-, oldal- és hátsókert mérete az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó
előírásoknak nem felel meg.
(3) Saroktelek előírt szélességi méretét azon határoló utca felől kell alkalmazni, amely a telek
keskenyebb oldalhatárával határos.
§
Ha a rendelet hatálybalépésekor a telek
a) beépítettsége meghaladja az építési övezetre, övezetre előírt mértéket, akkor a meglévő épület
felújítható, de a telek beépítettsége nem növelhető,
b) területe kisebb, mint az építési övezetre, övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület, a
telek csak abban az esetben építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó, a rendeletben
meghatározott szabályok (telepítési távolság, oldal,- elő,- és hátsókert méretek és egyéb
telekméretek) betarthatók,
c) jelenlegi építményeinek párkánymagassága meghaladja az építési övezetre, övezetre előírtat,
akkor az épületek felújíthatók, bővíthetők, de a párkánymagasság nem növelhető.
2
§
(1) Az igazgatási terület szabályozási tervét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a rendelet 2. melléklete
tartalmazza. Amennyiben a rendelet 2. melléklete értéket nem tartalmaz, a településrendezési és
építési követelmények alapszabályairól szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet előírásai
alkalmazandók.
(3) Az építési övezetek biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelményeit a
rendelet 3. melléklete tartalmazza.
II. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI
A falusias lakóterület
§
(1) Falusias lakóterület építési övezete az Lf jelű építési övezet.
(2) Az Lf jelű építési övezetben
a) építési telkenként legfeljebb kettő lakóegység alakítható ki,
b) lakóegységenként egy személygépkocsi elhelyezése biztosítandó,
c) melléképítmény a főépítménnyel azonos oldalhatáron létesíthető,
d) az előkert mérete
da) a Kossuth és a Jókai utcában 0,0 m – 3,0 m,
db) a Petőfi utcában 2,0 m – 4,0 m,
dc) a Deák Ferenc utcában 3,0 m.
e) előkert hiányában az épület utcai homlokzatának legalább 70%-a az utcai telekhatárra
illeszkedik,
f) az oldalkert mérete legalább 4,0 m,
g) a hátsókert mérete legalább 6,0 m.
Településközpont vegyes terület
§
(1) A településközpont vegyes terület építési övezete a Vt jelű építési övezet.
(2) A Vt jelű építési övezetben
a) lakóegységenként egy személygépkocsi elhelyezése biztosítandó,
b) az előkert mérete 0,00 méter,
c) az épület utcai homlokzata legalább 70%-ban az utcai telekhatárra illeszkedik.
(3) A Vt jelű építési övezetben elhelyezhető önállóan vagy vegyesen
a) lakó,
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és
e) kulturális, közösségi szórakoztató
3
rendeltetésű létesítmény.
(4) A Vt jelű építési övezetben nem helyezhető el
a) nagykereskedelmi üzlet és raktár,
b) önálló üzemanyagtöltő állomás,
c) hulladék kezelésére és elhelyezésére szolgáló építmény, kivéve a gyűjtőhely építményét,
d) parkolóterület és gépjárműtároló a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket
szállító járművek számára,
e) építményen kívüli építőanyag-kereskedelem,
f) sport és
g) nem üzemi technológiájú kutatás-fejlesztés
rendeltetésű létesítmény.
Különleges beépítésre szánt terület
§
(1) A különleges beépítésre szánt terület építési övezetei:
a) K-T jelű építési övezet: a Szent Miklós katolikus műemlék templom építési övezete,
b) K-Mü jelű építési övezet: mezőgazdasági üzemi terület.
(2) A K-T jelű építési övezetben
a) kizárólag szakrális építmény helyezhető el,
b) az elő-, oldal-, és hátsókert jelenlegi mérete fenntartandó,
c) 2 db személygépkocsi elhelyezése biztosítandó.
(3) A K-Mü jelű építési övezetben
a) mezőgazdasági termények és mezőgazdasági gépek tárolására szolgáló csarnoképület,
irodaépület, közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladékgyűjtő edénytároló
valamint komposztálásra szolgáló tároló helyezhető el,
b) az építési övezet határa mentén a Szabályozási terven ábrázoltnak megfelelő vonalon a
környező lakóterület védelme érdekében a terület tulajdonosa a rendelet hatálybalépését követő
öt éven belül egy fasorból és alatta cserjesávból álló 3,0 m széles védősávot ültet.
III. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI
Közlekedési terület
§
(1) A közlekedési terület övezetei:
a) KÖu-1 jelű övezet: országos mellékút,
b) KÖu-2 jelű övezet: belterületi kiszolgáló utak,
c) KÖu-3 jelű övezet: külterületi mezőgazdasági utak.
(2) A KÖu-1 és a KÖu-2 jelű övezetekben üzemanyagtöltő, közmű becsatlakozási műtárgy,
közműpótló műtárgy, hulladékgyűjtő edénytároló, épülettől különálló kirakatszekrény, antennatartó
szerkezet, zászlótartó oszlop, szobor és emlékmű helyezhető el.
(3) A KÖu-3 jelű övezetben antennatartó szerkezet helyezhető el.
4
Közműterület
§
(1) A közműterület övezete a Közm jelű övezet, amely magában foglalja
a) a víztároló (Kissomlyó, 1172/26 hrsz.) és
b) a szennyvízátemelők (Kissomlyó, 018/23 hrsz. és Kissomlyó, 063/5 hrsz.)
területét.
(2) A Közm jelű övezetben közmű becsatlakozási műtárgy és közműpótló műtárgy helyezhető el.
Zöldterület
§
(1) A zöldterület övezetei:
a) Zkk jelű övezet: közkert,
b) Zkp jelű övezet: közpark.
(2) A Zkk jelű övezetben a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmény helyezhető el.
(3) A Zkp jelű övezetben a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények és vendéglátó,
kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést tartalmazó épület, valamint műalkotás helyezhető el.
Erdőterület
§
(1) Az egyéb erdőterület övezete az Ee jelű övezet.
(2) Az Ee jelű övezetben
a) kizárólag a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz,
oktatáshoz kapcsolódó épület helyezhető el,
b) lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény nem helyezhető el.
Mezőgazdasági terület
§
(1) A mezőgazdasági terület övezetei:
a) Má jelű övezet: zömében szántó művelési ágú földrészletekből álló mezőgazdasági övezet,
b) Mt-1 jelű övezet: zömében gyepgazdálkodású földrészletekből álló mezőgazdasági övezet,
c) Mt-2 jelű övezet: rekultivált, gyepesített, felszínbolygatott földrészletekből álló tájgazdálkodási
övezet,
d) Mt-3 jelű övezet: I. osztályú borszőlő termőhelyi kataszterhez tartozó földrészletekből álló
tájgazdálkodási övezet.
(2) Az Má jelű övezetben
a) nem zavaró hatású gazdasági épület helyezhető el,
b) a beépítettség nem haladhatja meg 150,0 m2
-t,
c) az elő-, oldal- és hátsókert mérete legalább 20,0 m.
5
(3) Az Má jelű övezetben a mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeit (az árkok, csatornák, a közés dűlőutak mentén az élővilág fennmaradását szolgáló fasorokat, cserjesávokat, erdősávokat) a
terület tulajdonosa megóvja. A kötelezettség betartást az Önkormányzat ötévente ellenőrzi.
(4) Az Mt-1 jelű övezetben
a) kizárólag a hagyományos állattartást szolgáló építmény (húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
állatól, állatkifutó, szénatároló, trágyatároló és komposztálásra szolgáló tároló) helyezhető el.
b) a gazdálkodást elsősorban a természetvédelmi érdekeknek kell alárendelni. A táji és a
természeti értékek védelme érdekében
ba) gyep nem szántható fel,
bb) gyepterületeken történő gazdálkodás hagyományos technológiával folytatható,
bc) az ingatlan használója elvégzi a gyep évi egyszeri kaszálását,
bd) a kaszálás és a legeltetés a természetvédelem érdekeinek megfelelő időszakokban
végezhető,
be) az ingatlan használója megteszi a spontán beerdősülés és az inváziós növények
megjelenése, terjedése ellen szükséges intézkedéseket.
(5) Az Mt-2 jelű övezetben, a bolygatott területek fenéksíkján a nagyobb bemélyedések kiegyenlítését
követően az ingatlan használója a teljes fenéksíkot gyepként hasznosítja rét vagy legelő művelési
ágban. Az övezetben épület, építmény nem helyezhető el.
(6) Az Mt-3 jelű övezetben
a) gyümölcsös vagy szőlő művelési ágú, a telek teljes területének 80%-ára kiterjedően művelt,
aktív gazdasági hasznosítású telek építhető be,
b) hagyományos jellegű pince építhető, meredek telkeken földbe süllyesztve, egyéb helyeken
terepre illesztett formában,
c) nem zavaró hatású gazdasági, kerti építmény és komposztálásra szolgáló tároló helyezhető el,
d) mobil ház nem helyezhető el,
e) az előkert mérete 10,0 m,
f) az oldalkert mérete 3,0 m.
Vízgazdálkodási terület
§
(1) A vízgazdálkodási terület övezetei:
a) V1 jelű övezet: a Kodó-patak és parti sávja,
b) V2 jelű övezet: árkok.
(2) A Kodó-patak partélétől számított 6,0 m-es sávot mederkarbantartás céljából szabadon kell
hagyni. Külterületen a partéltől számított 50,0 – 50,0 m-en belül építmény nem helyezhető el.
(3) A Kodó-patak védelme és a hozzá kapcsolódó természethez közeli állapotban lévő fás, cserjés
zöldsáv fennmaradása érdekében a vízfolyás mindkét partja mentén a partvonaltól számított 50,0 m
széles vízvédelmi sávban nem folytatható olyan tevékenység, nem helyezhető el olyan létesítmény,
amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő természetközeli élőhelyeket veszélyezteti, a táj
karakterének jellegét megváltoztatja.
A különleges beépítésre nem szánt terület
§
6
(1) A különleges beépítésre nem szánt terület övezetei:
a) Kb-T jelű övezet: a temető területe,
b) Kb-SP jelű övezet: a sportpálya területe,
c) Kb-Sz jelű övezet: bolygatott felszínű terület.
(2) A Kb-T jelű övezetben hitéleti, valamint temetkezési funkciót kiszolgáló létesítmények
(ravatalozó, illemhely, raktár, tárolás, közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy,
hulladékgyűjtő edénytároló) helyezhető el.
(3) A Kb-SP jelű övezetben a sportpálya funkciót kiszolgáló és a terület fenntartásához szükséges
építmény (iroda, raktár, tárolás, közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladékgyűjtő
edénytároló és komposztálásra szolgáló tároló) helyezhető el.
(4) A Kb-Sz jelű övezet a Kissomlyó, 06/1 hrsz-ú ingatlan területe, melyen a szabadidő eltöltésére
szolgáló terület alakítandó ki. Az övezetben iroda, vendéglátó, raktár, tárolás, közmű becsatlakozási
műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladékgyűjtőedény-tároló, komposztálásra szolgáló tároló és
antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhető el.
(5) A KbSP és a Kb-Sz jelű övezetben a gépkocsi parkolót telken belül kell elhelyezni. A Kb-T jelű
övezetben a gépkocsi parkoló a Deák Ferenc utca északi, temető mellett kiszélesedő szakaszán
alakítandó ki.
IV. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉPI RENDELKEZÉSEK
Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai
§
(1) A védetté nyilvánítás iránti kezdeményezésnek tartalmaznia kell
a) a kezdeményező megnevezését,
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
c) a védendő érték elhelyezkedésének pontos megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület,
telekrész),
d) a kezdeményezés indokolását.
(2) Az Önkormányzat a helyi védelem alá helyezésre javasolt értékről értékvizsgálatot készíttet.
(3) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb szintű védettséget kap.
§
(1) A helyi védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba
bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) a védett helyi emlék helyrajz számát, címét,
7
b) a védelem tárgyára vonatkozó településképi követelményeket,
c) a védelmet elrendelő önkormányzati döntés számát.
(3) Védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetése esetén az Önkormányzat jegyzője az
ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését.
Egyedi védelem
§
(1) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát,
településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki.
(2) Az egyedi védelem alatt álló helyi emléket a tulajdonos vagy vagyonkezelő köteles jó karban
tartani, állapotát a településképhez illő módon megóvni.
(3) Az egyedi védelem alatt álló helyi emlék használata nem veszélyeztetheti annak fennmaradását.
(4) Egyedi védelem alatt álló épületet, építményt elbontani tilos.
§
(1) Az egyedi védelem alatt álló helyi emlékek felsorolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt épületek tekintetében védelem alatt áll
a) az épület egytraktusú tömege,
b) a tető formája magas nyeregtető fedéssel, oromfallal,
c) az épület falazatának kő anyaga mésszel vakolva,
d) a prés-ház porfödém,
e) a pince gerendafödém födémszerkezete és
f) a fa szerkezetű nyílászáró.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt épületek esetében
a) a tetőfedéshez azbesztcement pala használata nem megengedett,
b) a kéményeket hagyományos módon az épület belsejébe kell telepíteni, és a tetőgerinc közelében
kivezetni,
c) épületgépészeti berendezés és tartozéka az épület külső homlokzatán nem helyezhető el.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános szabályok
§
(1) A település közigazgatási területén belül a következő településképi szempontból meghatározó
területek kerültek kijelölésre:
a) beépített településrész,
b) Kissomlyó-hegyi településrész
(2) A településképi szempontból meghatározó településrészek lehatárolását a rendelet 5. melléklete
tartalmazza.
§
8
(1) Beépítésre szánt területen új lakóépület építése és épület-felújítása esetén tetőszerkezet héjalására
és homlokzati falfelület burkolására hullámpala, fém hullám- és trapézlemez továbbá műanyag
hullámlemez nem alkalmazható.
(2) Az épületek külső felületeinek meghatározásakor az egyes anyagokra jellemző, természetes hatású
színeket kell alkalmazni.
(3) Homlokzati felületen színváltás elsődlegesen csak síkváltással történhet, azonos felület eltérő
színezése nem megengedett.
(4) Közterületről jól látható homlokzat burkolására nem használható
a) fémlemez, a teljes felületre kiselemes burkolóanyag, vagy nagy felületen kétféle különböző
burkolóanyag,
b) tornác beüvegezéséhez sűrű osztású fém keretes megoldás.
(5) Az egyedi tájértékek megjelölését a rendelet 6. melléklete tartalmazza.
A beépített településrészre vonatkozó követelmények
§
(1) A beépített településrészre a jelen alcím alatt meghatározott területi és egyedi követelmények
irányadók.
(2) Új utcák létesítése esetén az Önkormányzat fásítási tervet készít.
(3) A telek a közterület felől áttört kerítéssel vagy élő sövénnyel keríthető be. Az áttört kerítés olyan
kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága legalább 50% nagyságú felület.
(4) Az egyes utcákban az utcaszakaszra jellemző kialakult épület- és homlokzati arányokat
megőrizendők. Új építés, kontúrnövelő bővítés, bontás, új nyílászáró létesítése csak ezen alapelv
figyelembevételével végezhető.
(5) Az épületek csak magas tetővel létesíthetők.
(6) A tető kialakítása során
a) a hajlásszög legalább 38 fok legfeljebb 45 fok ,
b) tetőhéjazatként piros cserép (agyag, vagy beton), valamint szürke pala alkalmazható.
(7) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tető építése esetén a tetősíktól
legfeljebb 10 fokos kiemeléssel telepíthető.
A Kissomlyó-hegyi településrészre vonatkozó követelmények
§
(1) Az Kissomlyó-hegyi településrészre a jelen alcím alatt meghatározott területi és egyedi
követelményeket kell alkalmazni.
(2) Az épület homlokzata természetes kőburkolat, természetes vagy vakolt nyers felület, amely fehér,
tört fehér, vagy a természetes építőanyagokkal megegyező színre van festve.
9
(3) A pinceajtók és az ablakok tömör fa anyagúak lehetnek sötétre pácolva, sötétzöld, vagy barna
színűre mázolva.
(4) Tetőhéjazatként piros cserép (agyag, vagy beton), szürke pala valamint zsindely alkalmazható.
(5) Az oromfal elé előtető és egyéb, az oromfalat takaró építmény nem létesíthető.
(6) A tetőkialakítás oromfalas vagy kontyolt , hajlásszöge legalább 35 fok, legfeljebb 50 fok.
Lapostető csak zöldtetőként alakítható ki.
(7) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tető építése esetén a tetősíktól
legfeljebb 10 fokos kiemeléssel telepíthető.
A teljes település ellátását biztosító egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
§
(1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok
megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával kell elhelyezni, beleértve a
felszín alatti vonalvezetést is.
(2) A vezetékes hírközlési vagy elektromos hálózatot föld alatt vagy meglévő oszlopsoron kell
elvezetni, új oszlop nem létesíthető.
(3) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket
meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell
elhelyezni. Antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak belterületen és csak abban az esetben
helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az antennatartó szerkezet tájés településképbe illeszkedően létesíthető.
(4) Új villamos energia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek külterületen csak terepszint alatti
elhelyezéssel létesíthetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne,
károsítana.
(5) Földgázvezeték közterületen csak föld alatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(6) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél a kialakított fasor, faegyed életképességét meg
kell őrizni, a kivitelezés nem járhat a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.
Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
§
(1) A rendelet településképi rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban, továbbá a készülő
építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, vagy az általa
megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet.
(2) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, vagy az általa megbízott
tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
10
(3) Az építészeti-műszaki terv előzetesen egyeztetett időpontban megtartott munkaközi egyeztetésére
a tervező – a munka készültségi fokának megfelelő – szakmai konzultációs munkaközi
dokumentációt (továbbiakban: munkaközi dokumentáció) készít.
(4) A munkaközi dokumentáció elemei a szakmai konzultáció tárgyától függően különösen a
következők
a) a védett érték beavatkozással érintett részének előzetes vizsgálat dokumentációja,
b) az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetés,
c) a homlokzati színterv,
d) a munkák által érintett építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának színes
fotódokumentációja.
(5) A munkaközi dokumentációt a tervező
a) a terv digitális feldolgozása esetén – elektronikus úton, .pdf formátumban – a szakmai
konzultációt megelőzően legalább öt nappal megküldi, vagy
b) a terv papír alapú feldolgozása esetén a szakmai konzultáció során bemutatja
a települési főépítésznek.
§
(1) Az egyes telkek beépítésének feltételeire, ezen belül kiemelten a településképi illeszkedés
követelményeire – a védett, valamint településképi szempontból meghatározó területeken a
telekalakításra a rendelet, valamint az adott területre vonatkozó szabályozási terv előírásainak keretei
között, a helyszín adottságait figyelembe véve – szakmai konzultáció keretében a települési főépítész
tesz javaslatot.
(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
a) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
b) a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére,
c) a településképi illeszkedési követelményekre vonatkozó javaslatoktól, irányadó szabályozási
elemektől eltérő tervezői megoldások egyeztetésére,
d) a településképi eljárásokkal összefüggő tartalmi és eljárási szabályok pontosítására.
§
Egyedi védelem alatt álló helyi emléket érintő építési tevékenység esetén kötelező a szakmai
konzultáció lefolytatása.
A településképi véleményezési eljárás
§
(1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel –
meglévő és új építményekre vonatkozó építésre, bővítésre, településképet érintő átalakításra irányuló
építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz:
a) helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében,
b) helyi egyedi védelem alatt álló építmény szomszédságában lévő építmény esetében,
c) helyi területi védelem alá tartozó területen lévő építmény esetében, valamint
d) közterületen vagy közlekedési területen lévő építmény esetében.
(2) Nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni:
11
a) az építési tevékenység engedélyezését javasló településképi véleménnyel vagy a települési
főépítészi településkép-védelmi tájékoztatás vagy szakmai konzultáció keretében adott
állásfoglalással rendelkező, az elfogadotthoz képest homlokzati- és tömegváltozást nem
eredményező módosított építési engedélyezési eljárásban, valamint
b) épületbővítéssel, valamint a homlokzat és tömeg megváltoztatásával nem járó építési
tevékenység esetén.
§
(1) A településképi véleményezési eljárásban a településképi követelményeknek való megfelelés
kapcsán vizsgálandó szempontok:
a) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség,
b) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség,
c) a magassági megfelelőség és
d) a beépítés környezeti illeszkedése, továbbá a természetvédelem, a rálátás és látványvédelem
követelményének való megfelelőség.
(2) A településképi véleményezés során az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálandó, hogy az
alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi
szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(3) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával
kapcsolatban vizsgálandó, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési
eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és
használatának sajátosságaival,
c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épületgépészeti és egyéb
berendezései, tartozékai elhelyezésére,
d) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye – megfelelően
illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz és
e) az épület tömegalakítása, homlokzatfelület színezése, anyaghasználata harmonizál-e.
(4) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó,
hogy
a) a közterületre benyúló építményrész, szerkezet, berendezés milyen módon befolyásolja a
közterület használatát,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait
és
c) a terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleg szükségessé váló – közterületet érintő –
beavatkozásra.
Településképi kötelezés és településkép-védelmi bírság
§
(1) Átruházott hatáskörben eljárva a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a
településképi rendelkezések megsértése esetén.
(2) Átruházott hatáskörben a polgármester a kötelezési eljárás megindítása előtt a jogsértés
megszüntetésére hívja fel a tulajdonost, megfelelő határidő meghatározásával.
12
(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti önkéntes jogkövetés nem teljesül, az átruházott hatáskörben
eljáró polgármester a (2) bekezdés szerinti teljesítési határidő elteltétől számított 15 napon belül a
jogsértés megszüntetésére kötelezi az ingatlan tulajdonosát, egyúttal településkép-védelmi bírság
kiszabása iránt intézkedik.
§
A településkép-védelmi bírság összege
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 200 000 forint,
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 200 000 forint,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés
mértékétől függően természetes személy esetén legfeljebb 200 000 forint, jogi személy esetén
legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,
d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása természetes személy esetén 200 000
forint, jogi személy esetén legalább 200 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.
V. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
§
Hatályát veszti a Kissomlyó község településképének védelméről szóló 4/2019. (VII.12.)
önkormányzati rendelet.
§
Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
Gulyás Zsanett
polgármester
dr. Balás Endre

jegyző