VAS VARMEGYEI KORMÁNYHIVATAL
Ügyiratszám: VA/AF-NTO/02077-5/2025. Tárgy: Növényegészségügyi zárlat,
kötelező növényegészségügyi
intézkedés elrendelése
Ügyintéző: Szabó Sándor Hiv. szám:
Telefon: +36 30 247 9836 Melléklet: Térképvázlat a kijelölt területekről
Közzététel napja: 2025. november 10.
Közlés napja: 2025. november 24.
Levétel: 2028. december 31.
KÖZHÍRRÉ TÉTEL
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 42. § (3) bekezdése, és
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 89. § (3) bekezdés b) pontja
alapján,
az alábbi határozatot közhírré teszem:
Eljáró hatóság: Vas Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály,
mint növény- és talajvédelmi hatóság
Ügy tárgya: Növényegészségügyi zárlat, kötelező növényegészségügyi intézkedés elrendelése
Melléklet: Térképvázlat a kijelölt területekről
Ügyfelek: A melléklet szerinti területeken szőlőtőkével rendelkező személyek
Tájékoztatom az érintetteket, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a tárgyi ügyben, VA/AFNTO/02077-3/2025. iktatószámon az alábbi tartalmú határozatot hozta:
A Vas Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály, mint növényés talajvédelmi hatóság (továbbiakban: élelmiszerlánc-felügyeleti szerv) a szőlő aranyszínű sárgaság
fitoplazma (Grapevine flavescence dorée phytoplasmaa, a továbbiakban: FD zárlati károsító) zárlati
károsító okozta 2025. évi fertőzés miatt meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a zárlati károsítónak minősülő szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma
fertőzés felszámolása és visszaszorítása érdekében a zárlati károsító 2025. évi felderítés eredménye
alapján az alábbi növényegészségügyi zárlati és kötelező növényvédelmi intézkedéseket hozza
az alább felsorolt településeken – beleértve azok bel- és külterületi (zártkerti) ingatlanain –
található szőlő ültetvényekre és szőlő növényekre vonatkozóan.
ESALACBARAY LT
AGRÁRÜGYI FŐOSZTÁLY
NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI OSZTÁLY
9700 Szombathely, Zanati út 3. – 9702 Szombathely, Pf. 34. — Tel.: +36 30 751 7972
E-mail: novenytalaj@vas.gov.hu — KRID: 612081759 – Honlap: www.kormanyhivatalok.hu
Jánosháza, Kemenespálfa településnek a térképmelléklet szerinti kisebb körön belüli területét –
mivel közigazgatási területe (zártkerti szőlő ültetvényei) a 2025. évben megtalált zárlati károsítóval
fertőzött növények 1 km-es körzetében található – fertőzött területté,
Duka, Egyházashetye, Karakó, Kissomlyó és Nemeskeresztúr településeknek a határozat
mellékletét képező térképen jelzett nagyobb körön belüli területét – mivel a 2025. évi zárlati
károsító fertőzés nyomán kijelölt fertőzött terület 3 km-es körzetében találhatók – védő (puffer) zónává
jelölöm ki.
A fertőzött területet és a védő (puffer) zónát együttesen körülhatárolt területnek jelölöm ki.
A fertőzött területre vonatkozóan a szőlő növény, szőlő ültetvény használója (tulajdonos,
haszonélvező, földhasználó) (a továbbiakban: ügyfél) az alábbi előírásokat köteles betartani:
1.) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kormánytisztviselői által jelzőfestékkel megjelölt – az FD zárlati
károsító jellegzetes tüneteit mutató – minden szőlőnövényt gyökérzetével együtt meg kell
semmisíteni, az erről rendelkező külön határozatban előírtak alapján.
2.) Az FD zárlati károsító terjedésének nyomon követése miatt, az ültetvény használója köteles az
eltávolított szőlő aranyszínű sárgaság jellegzetes tüneteit mutató szőlőnövények helyét a helyszínen
azonosítható módon megjelölni, valamint az esetlegesen a talajban maradó gyökérzetből fakadó új
hajtásokat folyamatosan eltávolítani a vegetáció során.
3.) A zárlat ideje alatt a zárlat alá helyezett területről az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélye nélkül
FD zárlati károsító tüneteit vizuálisan mutató, illetve laboratóriumi vizsgálattal igazoltan fertőzött
szőlő növényt, szőlő szaporító- és ültetési anyagot, egyéb gazdanövényt (erdei iszalagot Clematis
vitalba) tilos kivinni. A szőlő területről tilos elszállítani szőlő szaporító- és ültetési anyagot, mely
kötelezés alól a hatóság a vonatkozó jogszabályban foglalt feltételek teljesülése esetén kérelemre
felmentést adhat. Szőlő szaporító- és ültetési anyagot a területre csak hatósági növényegészségügyi
ellenőrzésben részesített szőlőiskolákból, forgalmazó helyekről származó tételekből szabad
telepíteni.
4.) Szőlő szaporító- és ültetési anyagot a területre csak igazolási rendszerben termesztett, hatósági
növényegészségügyi ellenőrzésben részesített szőlőiskolákból, forgalmazó helyekről származó
tételekből szabad telepíteni.
5.) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a zárlati károsítónak minősülő szőlő aranyszínű sárgaság
fertőzést terjesztő amerikai szőlőkabóca rovarvektor (Scaphoideus titanus) ellen kötelező
védekezést ír elő. A növényegészségügyi zárlat fenntartásáig a rovarvektor biológiáját figyelembe
véve a vegetációs időszakban 2-3 alkalommal kötelező kémiai – vagy azzal egyenértékű hatékony
- védekezést kell folytatni. A zárlati károsító ellen végzett célzott növényvédő-szeres kezelésekről
nyilvántartást szükséges vezetni (permetezési napló), melyet az utolsó bejegyzéstől számított 3 évig
köteles az ügyfél megőrizni.
6.) A fertőzést terjesztő amerikai szőlőkabóca rovarvektor szőlővesszőkre esetlegesen lerakott
tojásainak elpusztítása érdekében a tél végi metszéssel eltávolított és eltávolítandó vesszőket
2
égetéssel kell megsemmisíteni. A növényegészségügyi zárlat fenntartásáig a rügyfakadáshoz közeli
időszakban olajos (paraffin- vagy vazelinolaj) készítményekkel kell gyéríteni a vesszőkön áttelelő
tojások számát.
7.) Rendszeresen ellenőrizni kell a szőlő növényeket és ültetvényeket. Az esetlegesen előforduló FD
zárlati károsító fertőzés gyanúját haladéktalanul jelenteni kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek.
8.) Ebben a zónában, a zárlat ideje alatt nem létesíthető szőlőiskola és szőlő törzsültetvény.
A védő (puffer) zónára vonatkozóan a szőlő növény, szőlő ültetvény használója (tulajdonosa,
haszonélvezője, földhasználója) az alábbi előírásokat köteles betartani:
1.) Rendszeres ellenőrzést kell végezni júniustól a tenyészidő végéig szőlőterületen az FD zárlati
károsító jelenlétének felderítésére. A tűnetek észlelése esetén értesíteni kell az élelmiszerláncfelügyeleti szervet.
2.) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a zárlati károsítónak mínősülő szőlő aranyszínű sárgaság
fertőzést terjesztő amerikai szőlőkabóca rovarvektor (Scaphoideus titanus) ellen kötelező
védekezést ír elő. A növényegészségügyi zárlat fenntartásáig a rovarvektor biológiáját figyelembe
véve a vegetációs időszakban 2-3 alkalommal kötelező kémiai – vagy azzal egyenértékű hatékony –
védekezést folytatni. A zárlati károsító ellen végzett célzott növényvédő-szeres kezelésekről
nyilvántartást szükséges vezetni (permetezési napló), melyet az utolsó bejegyzéstől számított 3 évig
köteles megörizni.
3.) A fertőzést terjesztő amerikai szőlőkabóca rovarvektor szőlővesszőkre esetlegesen lerakott
tojásainak elpusztítása érdekében a tél végi metszéssel eltávolított és eltávolítandó vesszőket
égetéssel kell megsemmisíteni. A növényegészségügyi zárlat fenntartásáig a rügyfakadáshoz közeli
időszakban olajos (paraffin- vagy vazelinolaj) készítményekkel kell gyéríteni a vesszőkön áttelelő
tojások számát.
4.) Az esetlegesen előforduló FD zárlati károsító fertőzéssel érintett és az élelmiszerlánc-felügyeleti
szerv által kijelölt szőlőnövényeket meg kell semmisíteni.
5.) Nem létesíthető szőlőiskola és szőlő törzsültetvény az FD zárlati károsító fertőzés szempontjából
fertőzött területté minösített területek – fent felsorolt települések – határától számított 100 méter
távolságon belül.
III.
A körülhatárolt területen aföldhasználó az alábbi előírást köteles betartani:
1.) A nyugalmi időszakban a szőlőnövényeket, a művelési módnak megfelelően metszésben kell
részesíteni.
2.) A körülhatárolt területen belül található elhanyagolt ültetvényt és az egyéb területeken megtalálható
gondozatlan szőlőtermő területeket (pl. sövény, lugas, egyedi növény) úgy kell tekinteni, hogy a
3
termelő, vagy tulajdonos nem teljesítette a kórokozó terjedésének megakadályozására és vektor
egyedszámának gyérítésére vonatkozó kötelezettséget.
3.) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kötelezi a földhasználót, hogy a körülhatárolt területen az
esetlegesen előforduló, FD zárlati károsító fertőzés felszámolásáig a növényegészségügyi zárlati
intézkedéseket folyamatosan tartsa be.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a zárlatot a fertőzött területen előforduló fertőzés felszámolását
követően, legkorábban a fertőzés felszámolását követő 3. évben, akkor oldja fel, ha a termelő az előírt
zárlati intézkedéseket (növényvédelmi előírásokat és technológiát) betartotta és ezt a hatóság
rendszeres ellenőrzések alapján igazolta. A növényegészségügyi zárlat feloldásáról a hatóság
határozat formájában dönt.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jelen határozatot azonnal végrehajthatónak nyilvánítja.
Jelen határozat közhírré tétel útján kerül közlésre az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által körülhatárolt
területet érintő településeken (fertőzött területen, feltételezetten fertőzötté nyilvánított területen)
található földhasználók, tulajdonosok részére, az ingatlanuk fekvése szerinti illetékes hegyközség és
önkormányzatok hirdető tábláján és honlapján, továbbá az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján
keresztül.
A metszési hulladék égetéssel történő megsemmisítésének előírása az ügyfelet nem mentesíti az ezzel
kapcsolatos egyéb jogszabályi kötelezettségek megtétele alól, különösen az Országos Tűzvédelmi
Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) BM rendelet 226. § (2) bekezdése szerinti előzetes bejelentés
szabálya alól.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv figyelmezteti a körülhatárolt területen belül szőlőnövénnyel, szőlő
ültetvénnyel rendelkező, vagy azt használó ügyfeleket, hogy amennyiben az előírt kötelezettségének
nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, az ügyféllel szemben 500.000 Ft-tól 100.000.000 Ft-ig terjedő
mértékű növényvédelmi bírságot szabhat ki.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy a határozatban foglaltak be
nem tartásával adott esetben megvalósíthatja a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
- § c) pontjában meghatározott, elzárással is büntethető járványügyi szabályszegés vétségét.
A döntés a közléssel véglegessé válik, azzal szemben fellebbezésnek nincs helye.
Az ügyfél jelen határozat közlésétől számított 30 napon belül jogsérelemre történő hivatkozással
közigazgatási per keretében kérheti a döntés felülvizsgálatát a Győri Törvényszéktől (9021 Győr, Szent
István út 6.). A keresetlevelet hatóságomhoz kell benyújtani.
A keresetlevél kötelező tartalmi elemeit és mellékleteit a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi
I. törvény (továbbiakban: Kp.) 37. § tartalmazza.
Ha a keresetlevél alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy
visszavonja. Ha a keresetlevélben foglaltakkal egyetért és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a
hatóság a nem jogszabálysértő döntést is visszavonhatja, illetve a keresetlevélben foglaltaknak
megfelelően módosíthatja.
A közigazgatási per illetéke 30000 Ft. A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Jogi képviselővel eljáró és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet ügyfél köteles elektronikus úton
benyújtani a keresetlevelet a közigazgatási döntés hozó szervnél E-Papír szolgáltatás útján, cégkapus
beküldéssel [a https://epapir.gov.hu oldalon:„Jogorvoslat” témacsoport, Közigazgatási szerv
határozatának bírósági felülvizsgálata iránti keresetlevél benyújtása” ügytípus, címzett: Vas Vármegyei
Kormányhivatal], és a bírósággal a kapcsolatot elektronikusan tartani.
4
Jogi képviselő nélkül eljáró ügyfél a keresetlevelet nyomtatványon is benyújthatja. A keresetlevél
nyomtatványát a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról
szóló 17/2020. (XII. 23.) IM rendelet 19. melléklete tartalmazza. A nyomtatvány a
https://birosag.hu/ugyfeleknek/nyomtatvanyok/eljarasok-nyomtatvanyai/nyomtatvanyok-jogi-kepviselonelkul-eljaro-szemelyek-reszere/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok oldalon is elérhető.
A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, azonban a keresetlevélben előterjesztett kérelemre
tárgyalást tart. Ennek elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.
A bíróság törvény eltérő rendelkezésének hiányában egyszerűsített perben jár el a hatósági
igazolvánnyal, a hatósági bizonyítvánnyal, valamint – a tevékenység gyakorlásához szükséges
köztestületi vagy más szervezeti nyilvántartás és az ingatlan-nyilvántartás kivételével – a hatósági
nyilvántartás vezetésével kapcsolatos perben, a kizárólag a hatósági eljárás egyéb résztvevőjének
keresete alapján indult perben és a járulékos közigazgatási cselekménnyel, továbbá a közigazgatási
szerv visszautasító vagy az eljárást megszüntető döntésével kapcsolatos perben.
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény
hatályosulására halasztó hatálya nincs. Akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy
az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, azonnali jogvédelmet kérhet, melynek keretében kérhető a
halasztó hatály elrendelése, feloldása, ideiglenes intézkedés, illetve előzetes bizonyítás kérhető a
bíróságtól a keresetlevélben vagy az eljárás során bármikor.
A közigazgatásí bírósági eljárásra vonatkozó eltérő szabályokat a veszélyhelyzet megszűnésével
összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 145- - §-ai tartalmazzák.
INDOKOLÁS
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv 2025. évben, a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma országos
ellenőrzésí programja keretében, Jánosháza település szölő ültetvényeiben található szőlő
növényekből mintát gyűjtött és a nemzeti referencia laboratórium (NÉBIH ÉLI Növényegészségügyi
Diagnosztikai Nemzeti Referencia Laboratórium) által molekuláris biológiai módszerekkel megvizsgálva
szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma (Grapevine flavescence dorée phytoplasma) zárlati károsító
okozta fertőzést állapított meg.
A fentiek alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a zárlati károsító okozta fertőzés felszámolása és
visszaszorítása érdekében a zárlati károsítóval fertőzött szőlő növények termő helyét fertőzött táblává
nyilvánította,
A fertőzött táblák 1 km-es körzetében lévő szőlő növényekkel beültetett – a rendelkező részben
megjelölt településen található – ingatlanokat fertőzött területként jelölte meg,
A fertőzött terület 3 km-es körzetében lévő szőlő növényekkel beültetett – a rendelkező részben
felsorolt településeken található – ingatlanok képezik a védő (puffer) zónát.
A fertőzött növényeket magában foglaló ültetvényekre, területekre vonatkozó növényegészségügyi
zárlati intézkedések külön határozatokban kerülnek elrendelésre.
A növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM
rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú melléklet A. részének II. szakasza d) pont 6.) alpontja szerint a
szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma Grapevine flavescence dorée phytoplasma zárlati károsító,
amennyiben a szőlő nemzetségbe tartozó növényeken fordul elő és Magyarországra, valamint az
Európai Unió területére való behurcolása és terjedésének elősegítése tilos.
5
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) - § (2) bekezdése szerint: „A zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítóval fertőzött területet,
növényt, növényi terméket és az azt tartalmazó szállítmányt, raktárt, eszközt növényegészségügyi
zárlat alá kell helyezni…”
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a R. 7-8. § és a R. 7. melléklete értelmében jelölte ki a fertőzött
táblát, a fertőzött területet és a védő (puffer) zónát. A jogszabály szerint a a fertőzött növényeket,
növényi termékeket, területet és létesítményt, továbbá a fertőzés továbbterjedésének
megakadályozásához szükséges környezetüket haladéktalanul növényegészségügyi zárlat (a
továbbiakban: zárlat) alá kell helyezni. A fertőzött növényeket, növényi termékeket, valamint a
környezetükben levő és a fertőzés terjesztésére alkalmas növényeket és növényi termékeket meg kell
semmisíteni. A fertőzés továbbterjedésének megakadályozásához szükséges intézkedéseket, az állami
védekezés keretében végzett kezelés, fertőtlenítés végrehajtását és a fertőzött terület további
használatára vonatkozó előírásokat az adott fertőzés jellegének megfelelően a zárlati rendelkezés
szabályozza.”
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a rendelkező részben a kötelező védekezésről és az egyéb
intézkedések megtételének elrendeléséről az Éltv. 48. § (1) bekezdése alapján határozott:
„Növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának, elterjedésének és felszaporodásának
megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a károsító
természetéhez és elterjedtségéhez mérten, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig az
élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai
Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott esetekben az alábbi növényegészségügyi
intézkedéseket hozhatja:
a) fertőtlenítést, megsemmisítést rendelhet el, amelynek érdekében meghatározott szerek,
eszközök, illetve eljárások alkalmazását előírhatja vagy betilthatja;
d) fogékony növényfajok, illetve fajták termesztését korlátozhatja, betilthatja
e) károsítók, valamint a fertőzés közvetítését lehetővé tevő tárgyak szállítását, forgalomba hozatalát
és tárolását betilthatja, korlátozhatja, engedélyhez, illetve bejelentéshez kötheti;
g) a károsítók behurcolásának és elterjedésének megakadályozására, előfordulásának,
felszaporodásának figyelemmel kísérésére és a védekezési intézkedések megtételére
kötelezhet;
h) a fertőzött, fertőzésgyanús vagy fertőzés által veszélyeztetett területeken meghatározott
károsítóktól való mentesítésre, illetve mentesen tartásra kötelezhet;
i) korlátozhatja a fertőzött, a fertőzésgyanús vagy a fertőzésveszélynek kitett ingatlanok, földterületek
mezőgazdasági célú használatát, hasznosítását, valamint az ilyen földterületeket
növényegészségügyi zárlat alá helyezheti, fertőzésveszélyt jelentő növényállomány kivágását és
megsemmisítését elrendelheti;
k) elrendelheti növények vagy növényi termékek tárolására, raktározására szolgáló
földterületek, épületek, építmények, helyiségek vagy tartályok fertőtlenítését, mentesítését
vagy megtisztítását, és ennek érdekében meghatározott anyagok, eszközök vagy eljárások
használatát előírhatja vagy betilthatja.”
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a kötelező védekezési és jelentési kötelezettséget az Éltv.17. § (1)
bekezdés a), b), c) pontjai alapján írta elő, miszerint a termelő, illetve a földhasználó köteles a zárlati és
a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését
megakadályozni, valamint a zárlati károsítóval történő fertőzést vagy annak gyanúját bejelenteni.
A R. 8. §-a szerint „Zárlati károsítók megtelepedésének, illetve továbbterjedésének megakadályozására
és a fertőzés felszámolására vonatkozó belső növényegészségügyi előírásokat, zárlati szabályokat a 7.
számú melléklet tartalmazza.”
6
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a zárlati intézkedéseket a R. 7. számú mellékletének 1.4.1.2.1.
pontja értelmében hozta meg, mivel a szőlőn előforduló „Grapevine flavescence dorée (FD)
phytoplasma jelenlétének laboratóriumi vizsgálattal szőlőnövényből történt kimutatásakor a fertőzött
növényanyagot, valamint az azokat termő területet zárlat alá kell helyezni és haladéktalanul
körülhatárolt területet kell kijelölni.
1.4.1.2.1.1. A körülhatárolt terület magában foglalja:
a) fertőzött területet – mely 1 km sugarú kör azon növény(ek) körül, amely(ek)re laboratóriumi
vizsgálattal megerősítették a kórokozó jelenlétét, valamint
b) a pufferzónát – amely a fertőzött területet veszi körül és szélessége a fertőzött terület határától
mért legalább 3 km.
1.4.1.2.3. A fertőzött területen az alábbi hatósági intézkedéseket kell elrendelni a károsító
felszámolására:
a) a terület összes szőlőtermő állományát ellenőrizni kell vizuális vizsgálattal, a szőlő sárgaság
betegség (a továbbiakban: szőlő sárgaság) jellegzetes tüneteit mutató minden növényt
gyökérzetével együtt meg kell semmisíteni;
b) ha a következő évben található a szőlő sárgaság tünetet mutató növény az előző évben
eltávolított helye mellett, az összes, a soron belüli és az a melletti sorban a szomszéd növényt
meg kell semmisíteni, még a tünetmenteseket is, és
c) a teljes ültetvényt fel kell számolni, ha a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteit mutató növények
aránya meghaladja a 30%-ot.
1.4.1.2.4. A fertőzött területen az összes szőlő- és szőlő szaporítóanyag-termelőre vonatkoznak az
alábbi kötelezettségek:
a) tilos elszállítani a szaporító- és ültetési anyagot a fertőzöttnek minősített területen található
minden szőlőterületről,
b) rendszeresen kell ellenőrizni az ültetvényt a szőlő sárgaság tünetek jelenlétének
megállapítására, észlelés esetén értesíteni kell a vármegyei kormányhivatalt,
c) védekezni kell az FD-vektorok ellen a vármegyei kormányhivatal előírása szerint; a kezelések
adatainak nyilvántartását legalább 3 évig meg kell őrizni;
d) a vármegyei kormányhivatal rendelkezése alapján a kijelölt szőlőnövényeket meg kell
semmisíteni, és
e) nem létesíthető szőlőiskola és szőlő törzsültetvény a kórokozóval fertőzöttnek minősített
területen belül.
1.4.1.2.6. A pufferzónában az alábbi hatósági intézkedéseket kell elrendelni a károsító terjedésének
megakadályozására:
a) a területen alapos felderítést kell végezni a szőlő sárgaság tünetek jelenlétének felkutatására,
b) mintát kellvenni laboratóriumi vizsgálatra, ha nincs tünetes növény, tünetmentesből,
c) a laboratóriumi vizsgálattal fertőzöttnek bizonyult növényeket meg kell semmisíteni, és
d) egyéb indokolt intézkedéseket kell előírni, pl. a fertőzés bekövetkezése esetén a többi.
egészséges növény megvédésére.
1.4.1.2.7. A pufferzónában az összes szőlő- és szőlő szaporítóanyag-termelőre vonatkoznak az alábbi
kötelezettségek
a) rendszeres ellenőrzést kell végezni júniustól a tenyészidő végéig szőlőterületén a szőlő
sárgaság tünetek jelenlétének felderítésre, a tünetek észlelése esetén értesítenie kell a
vármegyei kormányhivatalt,
b) védekezni kell az FD-vektorok ellen a vármegyei kormányhivatal előírása szerint; a növényvédő
szeres kezelések adatainak nyilvántartását legalább 3 évig meg kell őriznie,
c) meg kell semmisíteni a vármegyei kormányhivatal által kijelölt szőlőnövényeket az előírtak
alapján, és
d) nem létesíthető szőlőiskola és szőlő törzsültetvény a kórokozóval fertőzöttnek minősített terület
határától számított 100 méter távolságon belül.
7
1.4.1.2.8. A körülhatárolt területen belül található elhanyagolt ültetvényt és egyéb gondozatlan
szőlőtermő területet úgy kell tekinteni, hogy a termelő vagy tulajdonos nem teljesítette a kórokozó
terjedésének megakadályozására és az FD-vektorok egyedszámának gyérítésére vonatkozó, 1.4.1.2.4.
c), illetve 1.4.1.2.7. b) pontban előírt kötelezettségét.
1.4.1.2.8.1. Egy szőlőültetvény akkor tekintendő elhanyagoltnak, ha az alábbiak mindegyike teljesül:
a) nem végeznek rendszeres művelést,
b) nem végezték el a legutóbbi téli metszést, így a hajtások átnyúlnak a sorközbe és a soron belül,
mely nem biztosítja a megfelelő növényegészségügyi állapot fenntartása,
c) a legalapvetőbb növényvédő szeres kezeléseket sem végezték el, ökológiai vagy
biogazdálkodás esetén nem alkalmazták az abban a rendszerben megengedett készítményeket.
1.4.1.2.17. A Grapevine flavescence dorée phytoplasma terjedésének megakadályozása érdekében
minden földhasználóra kiterjedő kötelezettség a tenyészidő során, a rendelkezésre álló útmutatók
alapján a szőlőnövények folyamatos ellenőrzése, s a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteinek észlelése
esetén az illetékes vármegyei kormányhivatal haladéktalan értesítése.
1.4.1.2.17.1. Ezen túlmenően a földhasználat jellegétől függően a termelőnek az alábbi előírásokat kell
betartania:
a) minden szőlőültetvényben
aa) az illetékes kormányhivatal előírásainak megfelelően a kórokozót terjesztő kabóca vektorok
elsősorban az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) előfordulása esetén,
egyedszámának visszaszorítása érdekében kötelező növényvédő szeres védekezéseket
végezni, és
ab) a laboratóriumi vizsgálat alapján fertőzöttnek bizonyult erdei iszalag (Clematis vitalba)
növényeket a szőlőültetvények környezetéből gyökérzetükkel együtt el kell távolítani és meg
kell semmisíteni; és
b) az ország egész területén minden szőlőiskolában, szőlő-szaporító-alapanyag termő területen és
nemesítési állományban, valamint azok 100 méter sugarú körzetében
ba) sárga ragacsos csapdát kell működtetni a kórokozót terjesztő vektorok kifejlett egyedeinek
jelzésére,
bb) függetlenül attól, hogy FD-vektor előfordulását jelzik-e az adott termőhelyi csapdák vagy
sem, amely termőtájban jelen vannak a kórokozót terjesztő vektorok, az egyedszám
visszaszorítására a termőtáj minden szaporítóanyag-termő területén kötelező az ellenük
történő növényvédő szeres kezelés. Amely termötájban az országos felderítés alapján még
nem telepedett meg FD-vektor, az illetékes kormányhivatal előírása alapján olyan
növényvédelmi technológiát kell alkalmazni, amely biztosítja a kórokozót terjesztő vektorok
elleni növényvédő szeres védekezést is;
bc) a szaporító- és ültetési anyag kórokozó-mentességének biztosítása érdekében a szőlő
sárgaság jellegzetes tüneteit mutató minden szőlőnövényt el kell távolítani,
bd) minden Clematis vitalba növényt gyökérzetükkel együtt el kell távolítani és meg kell
semmisíteni. Ahol a gyökérzet eltávolítása nem lehetséges, a föld feletti részek
megsemmisítése után az újonnan előtörő sarjakat időről időre meg el kell távolítani, és
be) szőlőiskola és szőlő szaporító-alapanyag termő terület nem létesíthető a kórokozóval
fertőzöttnek minősített terület határától számított 100 méter távolságon belül.”
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megítélése szerint a mezőgazdasági termelés zavartalanságának,
továbbá az egészséges környezethez fűződő jog biztosítása érdekében, a különféle zárlati vagy
vizsgálatköteles nem zárlati károsítók elleni védekezés, össztársadalmi érdek, így a védekezési
késedelem, illetve e kötelezettségek teljesítésének elmaradása adott esetben jelentős vagy
helyrehozhatatlan kárral járhat.
A határozat közhírré tétel útján történő közlése az Éltv. 42. § (3) bekezdése, illetve az általános
közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (3) bekezdés b)
8
pontján alapul, mivel a termelők nagyszámú érintettsége áll fenn, azonban az érintett ingatlanok és
tulajdonosaik, ill. használóik személye nem áll teljeskörűen az eljáró hatóság rendelkezésére.
Az ügyfelek figyelmeztetése a növényvédelmi bírság kiszabásának lehetőségére az Éltv. 60. § (1)
bekezdés a) pontja alapján történt.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatáskörét az Éltv a 37. § (2) bekezdés c) pontja, a 32. § (4)
bekezdés c) pontja és 57. § o) pontja, a földművelésügyi hatóság és igazgatási feladatokat ellátó
szervek kijelöléséről 383/2016.(XII.2.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés a) pontja és (3a) bekezdése,
valamint a R. 9. §, illetékességét pedig a hivatkozott kormányrendelet 13.§ h) pontja, illetve a 14.§ (4)
bekezdése állapítja meg.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a határozatot az Ákr. 80. § (1) bekezdésének és 81. § (1)
bekezdésének figyelembevételével adom ki, a határozat azonnali végrehajthatóvá nyilvánítására az
Ákr. 84. § a) és b) pontjára figyelemmel került sor.
A fellebbezés lehetőségét az Ákr. 82. § (1) bekezdése és 116. §-a alapján zárja ki. Az Ákr. 114. § (1)
bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 28. § (1)
bekezdése, 39. §-a és 77. § (2) bekezdése és 124. §-a, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 2. § és 9. § (1) bekezdése
tartalmazza a keresetlevél benyújtásának szabályait. Az illetékes bíróságot a Kp. 7. § (1) bekezdés a)
pontja, 13. § (1) bekezdése, és a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének
meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 3/A. §-a és 4. melléklet 4. pontja jelöli ki. Az eljárás
illetékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §-a határozza meg, a tárgyi illeték-feljegyzési
jogot a 62. § (1) bekezdés h) pontja és 59. § (1) bekezdése határozza meg.
A kiadmányozási jog a Vas Vármegyei Kormányhivatalt vezető Főispán kiadmányozás rendjéről szóló
3/2023. (I1.3.) számú utasításában foglaltakon alapul.
Szombathely, elektronikus időbélyeg szerint.
9
Vámos Zoltán
főispán
nevében és megbízásából
Moór Adrián
mb. főosztályvezető
